Az iskolákban sokan elfogultak a fiúkkal szemben, így sok fiú neme alapján hátrányos megkülönböztetést tapasztal. A gyermekfejlődés szinte minden szakértője elismeri, hogy az iskolák általában nem alkalmazkodnak a fiúk sajátos szükségleteihez (pl. vérmérséklet, tanulási stílus).
Néhány ötlet a fejlődés különböző szakaszaiban tartó és különféle vérmérsékletű fiúk iskoláztatását illetően: > 2 fajta alaptermészetű gyerekről beszélhetünk: 1. meglehetősen rendszerető gyerekek, akik odafigyelnek a részletekre; komolyan veszik feladataikat; kevesen vannak. 2. olyan gyerekek, akik nem alkalmazkodnak eléggé az iskola szerkezetéhez; természetüknél fogva idegenkednek a munkától; a játék a szenvedélyük. Sok közülük fiú. > Ne gondoljuk, hogy a második kategóriába tartozó gyermek örök vesztes lesz. A harag, nyaggatás, fenyegetés, büntetés, nyomásgyakorlás biztos nem jó megoldás. Szétszórtsága laza természetének és éretlenségének köszönhető. > Segítsünk, hogy lépést tudjon tartani az iskolával. Ha kell magántanár segítsen. > Keressük meg azt a területet, amiben jó a gyermekünk. > Középiskoláskorban is ellenőrizhetjük az iskolai munkáját a füzeteiben. Próbáljuk középiskolás korára rendezettségre szoktatni. A szervezési képességek bármilyen korban fejleszthetők. > A legfontosabb, hogy olvasni jól tanuljon meg, mert minden tantárgy megtanulásának ez az alapja. A helyes énkép kialakulásához is hozzásegít. Hogyan segítsük elő hogy a fiúk megszeressék az olvasást? # A fiúknak eseménydús, mozgalmas történetek tetszenek leginkább. # Szeretik ha sok információ van a történetben. A tényirodalomhoz jobban vonzódnak, mint a jellemfejlődésről szóló történeteket. # Lássa a fiunk, hogy mi is olvasunk. # Kapjon ajándékba könyveket. # Ha szereti pl a sportot, akkor vegyünk neki pl sportújságot. # Figyeljünk oda, hogy a szintjének megfelelő szövegekkel találkozzon. # Vigyük el könyvesboltba, könyvtárba. Keressük meg együtt az érdeklődésének megfelelő könyveket. # Mindig több könyvet adjunk egyszerre, hogy mindenképp találjon kedvérevalót. # Gyakorolni, gyakorolni, gyakorolni. Milyen iskolába járjon a gyermekünk? Egyik iskola sem tökéletes és sokféle szempontot is figyelembe kell venni. A szerző saját gyermekeit egyházi iskolákba járatta, és döntését nem bánta meg. De még jobbnak tartotta volna, ha otthon oktatták volna gyermekeiket. Ez akkor még nem volt elterjedt az Egyesült Államokban. Nálunk is - azt hiszem - még túlnyomó többségben úgy gondolják a szakértők is és a szülők is, hogy a korai beiskolázás jót tesz a gyerekeknek, de a szerző említ kutatási eredményeket, mellyek cáfolják ezt. A szerző javasolja, hogy ha megoldható, 8-10 éves korig otthon tanuljon minél több gyerek. A szocializálódás kérdése merül fel ekkor. A szülő felelősége és feladata, hogy biztosítsa gyermekének, hogy minél több helyre eljusson, találkozzon emberekkel, gyerekekkel. Rengeteg lehetőség van az otthonon kívüli világ megismerésére, felfedezésére, talán több is, mint az iskolába járó gyerekeknek. Az otthon oktatott gyerekek nincsenek kitéve a gyerekközösségekben jellemző nyomásnak. Sokszor határozottabbak és függetlenebbek lesznek az otthonoktatott gyerekek, és nem lesznek áldozatai a helytelen szocializációnak. Nem minden szülő alkalmas érzelmileg vagy alkatilag arra, hogy otthon oktassa gyermekeit. Kérdéseim: > Fiúkhoz: Tapasztaltátok iskoláskorotokban a tanárok előítéleteit? > Fiúkhoz2: Hogy szeretették vagy utáltatták meg veletek az olvasást? > Szülőkhöz: Tapasztaltatok nehézséget fiatoknál a szocializáció sokán (ovi, isi)? > Szülőkhöz2: Van még tipped az olvasás megszerettetéséhez? > Mi a véleményed az otthonoktatásról?
