Az 1960-as évek során két igen jelentős változást előidéző erő jelent meg: a szexuális forradalom és a radikális feminizmus. Ezek hatása a családra romboló volt és ez a hatás a mai napig is elér.
A radikális feminizmus kigúnyolt mindent, amit korábban a férfiassággal hoztak összefüggésbe. A konzervatív férfiakat (értsd: akik előre engedik a nőket, átadják a helyüket a buszon stb) hímsovinisztáknak titulálták. A férfiak és a nők politikai ellenfelekké váltak.
A médiában szinte egyátalán nem látni olyan férfiakat, akik tiszteletreméltóak, feddhetetlenek lennének. Nincs egy sorozat vagy reklám sem, ahol a férfi okosabb, szebb stb a nőnél, viszont a fordítottjára rengeteg példa van. Sok éretlen, felelőtlen férfi ábrázolást látunk. Az ajnározott sztárok életvitele sem követendő példa a fiatalok számára.
Összességében sok férfi nincs tisztában azzal, hogy mit vár el tőle a kultúra, mint férfitól. Egy lehetőség visszatérni az eredeti elképzeléshez, miszerint: a férfiak tisztelettel, figyelmesen és udvariasan bánjanak a nőkkel, de magabiztosak, erősek és határozott modorúak legyenek.
A szerző felsorol pár amerikai törvényt, ami a nőknek, lányoknak kedvez a férfiak, fiúk rovására, sok ezek közül oktatási elvekre és gyakorlatokra vonatkozik. Íme annak a bizonyos lónak a túloldala... Amíg a törvényhozásban előfordul, hogy az egyik nem a másik rovására kap jogokat, erőforrásokat stb, addig nem lesz egyenlőség a két nem között.
Azok a feministák, akik úgy próbálnak jogokat kiharcolni, hogy semmibe veszik a férfiakat és nem tisztelik, sőt megalázzák őket, pont azokat a tulajdonságokat öltik magukra, amelyeket a leginkább megvetnek a férfiakban.
Szülőknek azt javasolja a szerző, hogy figyeljenek oda, hogy mit tanítanak a gyereküknek az iskolában ebben a témában (is), és legyenek aktív alakítói az iskolai szülői munkaközösségnek.