HTML

Gyereknevelés

Üdv, Mimi vagyok. Kedvenc témám a gyermeknevelés keresztényként. E blogban a jelenkor kihívásaira keresek válaszokat ebben a témakörben. Ha szeretnél értesülni a frissítésekről, akkor a Keresztyén Szülők Facebook oldalt lájkold, vagy RSS-re íratkozhatsz fel kicsit lejjebb.


2021.02.08. 08:36 Udv Mimi

A transzgender ideológia végcélja: a család fogalmának elpusztítása


Nancy Pelosi, a gender ideológista társaival tett egy meredek és sokak által támadott lépést, hogy eltörölje azokat az anyanyelvben használatos szavakat, melyek a családi kapcsolatokra utalnak. Az integráció nevében olyan szavak lettek célponttá, mint például apa, anya, lánya, fia, báty, nővér, nagybácsi, nagynéni, unokatestvér, unokaöccs, unokahúg, férj, feleség, vej és meny, melyek eltörlését a képviselők indítványozták. Ha így folytatják, a nemekre mutató hétköznapi szavak kiradírozásával, a párhuzamosan zajló többi transz- kezdeményezésekkel együtt, óriási hatást gyakorolhatnak a társadalomra.

 

Pelosi és társai a szocialista-feminista ideológiát idézik vissza, melyet Sulamith Firestone képviselt az 1970-es években. ,,Szükségessé vált, hogy az emberiséget felszabadítsuk a biológia rabigája alól", és "a nemi megkülönböztetés felszámolásával, az emberek közötti nemi különbségek már kulturálisan egyáltalán nem számítanak majd." Röviden összefoglalva, a női és a férfi testet jellemző különbségek, törvényesen ne legyenek elismerve, vagy kultúrálisan értékelve. Évtizedeken át ebbe az irányba haladtunk, és végül közeledünk a játszma végcéljához: egy nemtelen társadalomhoz. A lealacsonyító, genderista nyelv kötelezővé tétele egy fontos lépés abban, hogy az emberiség felszabaduljon a biológia rabigája alól, és semmissé váljon a nemek biológiai fontossága. 

 

Anyák a történelem szemétdombjára dobva

Firestone-nak volt egy megdöbbentő jóslata. Örvendezve nyilatkozta, hogy mikor a biológiát legyőzik, és a transzszexualitás lesz a törvényes és kulturális minta, és az anya és gyermeke közti kapcsolat el lesz végre vágva, akkor az anyaság dicső eltűnése be fog következni.  És igaza volt. A transzgenderisták törvényes mozgalmai előkészítik a teret arra, hogy az anyák, apák és családok törvényes elnyomása megtörténjen.

 

Bár Firestone széles spektrumú jóslata nem érintette a transzgenderizmus vitáját, az tény, hogy ha a női nem létezése törvényesen is megszűnik, ez történik majd az anyákkal is, mert az ,,anya” szó is nemet határoz meg. Ugyanez lesz az apákkal is. Ha nincs két jellegzetes nem, amely a törvény szerint biztosan beazonosítható, akkor nehéz lesz jogilag megkülönböztetni és megvédeni az anyákat és az apákat, akkor is, ha rendelkeznek szülői jogokkal. Tehát a gyermek-szülői kapcsolat megkérdőjeleződik, és a család létezése törvényesen is ingoványos talajra kerül. Pontosan ez a cél. 

 

Ha a szülő - gyermek közti kapcsolat elmosódik vagy meggyengül, szabad az út az államvezetés közbeavatkozásaira és a szocialista-kommunista forradalmakra. Ezért követelte nyíltan Marx kommunista mozgalma a ,,család” fogalmának eltörlését”. Ha a szerepétől megfosztják a családot, egy űrt hagy maga után, melyet meg lehet próbálni más dolgokkal betölteni, és bár a betöltése szükséges, lehetetlen azt mással elérni. Ha el akarjuk kerülni a családok megsemmisítését, és az állam ezirányú uralmát, ellene kell állnunk a nyomásnak, amely a biológiai nemeket el akarja törölni.

 

Az anatómia elvetése

Úgy tűnik, hogy felgyorsult a gender nemi felszabadítás folyamata. Tavaly, Kalifornia államban, a szenátus megkísérelte betiltani a ,,he” és a ,,she”, magyarul: ,,ő” szócskának használatát a bizottsági üléseken, melyek a női, illetve férfi nemre utaló, egyes szám harmadik személyt jelölik az angol nyelvben.

 

Hollandiában a Szivárvány egyezmény követeli a nemek feltüntetésének eltörlését, minél szélesebb körben. Az Új-Angol Orvostudományi Lap legújabb cikkjében,- mely vitathatóan bár, de a világ legismertebb orvostudományi lapja- követelik a nemek jelölésének felülvizsgálatát a születési anyakönyvi kivonatokon, arra hivatkozva, hogy a nemek lerögzítése a születéskor, fenntartja azt a nézetet, miszerint a két nem, születéskori meghatározása természetes, szükséges és végleges. A számtalan benyújtott kezdeményezés ellen felvenni a versenyt egyre nehezebb, mely erőteljesen igyekszik a nemek biológiai különbözőségeit lefojtani. 

 

A transzgenderizmus jogi-és társadalmi elfogadása megerősíti az emberi test elutasítását, mely örökletesen két, jól megkülönböztethető formában létezik. Ez az anatómia elleni forradalom, melyet saját testük ellen vívnak, nemcsak rájuk lesz tragikus hatással, hanem a férfi és női nem kétpólusú létét is alámossa, mely ezt a világot előre viszi, egyensúlyban tartja, és vezeti. Ha törvényesen is helytelenné válik a két nem azonosítása, a megjelenés alapján, és a kapcsolatok kifejezése az anyanyelvben, mely alapvetően határoz meg minket (anya, apa, báty, lánya valakinek), akkor a civilizált társadalom ,,fő lényege” kerül veszélybe. 

 

Ami gender irányzati ünnepként, maskarában kezdődött, álcázva a nemek  kormányrendeleti felszámolásához vezet, amely ezután a ,,család fogalmát” semmisíti meg, amely az emberiség létfontosságú bölcsője. Ha meg akarjuk menteni a Családot, és egyúttal a civilizációt is, meg kell védenünk a ,,nem-es” nyelvet, amelyre kimondták a halálos ítéletet. 

 

Írta: Kimberly Ells, ,,A verhetetlen család”, és a ,,Miért nem győzhet az anyaságot és apaságot eltörlő világméretű hadjárat” című könyvek szerzője, és a Family Watch International politikai tanácsadója. 

 

  

 https://mercatornet.com/the-endgame-of-transgender-ideology-is-to-dismantle-the-family/69265/

 

komment

Címkék: szülők nemi transz transzneműség


2010.03.08. 22:33 Udv Mimi

Fiúk nevelése, 10. fejezet: Egyedülálló szülők és nagyszülők

 A világ legnehezebb dolga egyedül, segítség nélkül felnevelni egy vagy több gyereket. Nagyon gyakran egy haláleset, egy válás az, ami egy ilyen élethelyzetet kialakít. Már egy ilyen fordulatot feldolgozni önmagában is épp elég teher lenne, de a gyermeke(i) miatt tartania kell magát. 

Nem terhelem a kedves olvasót amerikai statisztikai adatokkal, ezek nélkül sem nehéz elhinni, hogy nagyon sok a válás és a házasságon kívül született gyermekek száma magas. A teljes családban élő gyeremekek aránya kisebb, mint bármikor a történelem során. Olyanok is vannak, akik szándékosan egyedül vállalnak gyemeket. A régi bibliai törvényeken alapuló erkölcs már annyira kimosódott a köztudatból, hogy már lassan az a csodabogár, aki hisz az egész életen át tartó elkötelezettségben és az elkölcsi tisztaság fontosságában. 

Egy amerikai kutatás szerint az apa nélkül felnőtt fiúk 2,5-szer nagyobb eséllyel kerülnek börtönbe, mint azok, akik egész családban vagy az apjukkal nőttek fel. (Anyagi helyzet nem játszott különösebb szerepet, viszont egy új "apa" megjelenése a családban rontott a helyzeten.)

Ha két csonka családból lesz egy új család, akkor sem egyszerűbb a helyzet. Ritka, hogy különösebb zökkenő nélkül élje át mindenki a változást. A hatalmi űrt általában megpróbálja az egyik gyerek kitölteni és rangjáról nemigen hajlandó lemondani később. A gyerekek az új "szülőt" sokszor birtokháborítónak érzik és a távol lévő szülő emlékéhez való hűségük újabb konfliktusokhoz vezethet. Továbbá, a szülők nem lesznek pártatlanok, ha a saját gyermekük konfliktusba kerül a párjuk gyermekével.

A mostohaszülővel rendelkező családokban a gyermekek ellen elkövetett erőszak is gyakoribb, mint az ép családokban élő gyermekeknél. 40x gyakoribb!!!

Mit tehet akkor egy egyedülálló anya?

  • Isten ad erőt, ha kér tőle. Az árvák és elhagyottak sorsa különösen fontos Isten számára. Kérjen!
  • Amíg apa nélkül vannak, feltétlenül keressen olyan személyt, aki részben helyettesíti az apját. Pl. nagybácsi, edző, gyülekezeti tanító stb. 
  • Keressen fiának fiú társaságot, fiús tevékenységet. Pl. focizzon, kosarazzon
  • Ne legyen a fegyelmezésben engedékenyebb, mert bűntudata van.
  • Ne engedje, hogy gyermeke próbálja betölteni az apa által hagyott űrt. Maradjon gyerek, az anya pedig maradjon szülő.

 

Nagyszülők

Isten adta feladata a nagyszülőknek az unokájukkal való törődés. Szánjon tehát minél több időt az unokájára a nagyszülő, mire felnő a barátja lesz, aki bearanyozza a nehezülő napokat. Az istenfélő nagyszülőket Isten biztosan felhasználja, szolgálatot ad unokáik életében. Különösen akkor, ha az unokájuk csonka családban nő fel.

Nagyszülőként a legfontosabb: támogassunk, hallgassunk, imádkozzunk és legfőképp szeressünk.

Hogyan segíthetnek az ép családban élők?

Apák, karoljátok fel a csonka családban élő fiúkat! Vigyétek őket saját fiatokkal horgászni, focizni, túrázni.

Anyák, segítsetek az egyedülálló anyákon. Hadd mozduljanak ki otthonról, vásároljatok be nekik, vigyétek magatokkal kikapcsolódni.

komment

Címkék: család szülők nagyszülők egyedülálló csonka


2009.06.09. 22:34 Udv Mimi

2. fejezet: A gyermek és a józan ész

A fegyelmezés kérdésében az elmúlt 7-8 évtized alatt a végletesség volt a jellemző, azaz vagy túl szigorú, vagy túl engedékeny elvek szerint nevelték a szülők gyermekeiket. Természetesen egyik sem jó. A túl szigorú légkör félelmet kelt a gyerekekben, személyiségük nem tud kialakulni, kiszolgáltatottak. Ennek további következményei: mélyen gyökerező harag, sőt pszichózis. Ha ez a zsarnokoskodás még testi és/vagy szellemi zaklatással párosul, az még nagyobb aggodalomra ad okot. AZ ERŐSZAKOS, ÉRZÉKETLEN FEGYELMEZÉS ÁRT A GYEREKEKNEK! A testi fenyítést a szerző csak adott körülmények és bizonyos korlátok között javasolja. A testi fenyítés nem lehet azonos a durvasággal.

A másik véglet sem sokkal jobb. Ha nincs otthon vezető, akkor anarchia alakul ki, megvetés és tiszteletlenség lesz tapasztalható a szülők irányába. Az 50-es évekre jellemző volt ez az engedékeny hozzáállás. Egy akkori pszichológus szerint ha a gyerek 2-5 éves korában kiadja magából a gyűlöletet, akkor 7 éves korára elmúlik a rombolási vágya és lehetőség nyílik, hogy kialakuljon és erősödjön a szeretet és a ragaszkodás ösztönös érzése. Ekkorra már a szülők is joggal várhatják el, hogy a gyerek szokjon le a szüleivel való feleselésről.

Hát, nem tudom a kedves olvasó hogy van ezzel, de egyrészt én úgy tapasztalom, hogy a szeretet és ragaszkodás ösztönös érzése sokkal hamarabb kialakul (válaszreakcióként a szülői szeretetre és ragaszkodásra), már alig kétévesen is kezdeményeznek a gyerekek szeretgetést. Másrészt, továbbra sem értem, hogy honnan kellene annyi gyűlöletnek és indulatnak lennie egy kicsi gyermekben, hogy a szülei minimum 3-4 éven át mást se kaphassanak tőle csak feleselést, bántást, és igazságtalan kritikát. Harmadrészt, egy ilyen éles váltás a viselkedésben enyhén szólva is képtelenség. Akkor javul meg ilyen hirtelen valaki, ha megtér. Ez nem korhoz kötött. A nevelés is valamennyire megjavítja a viselkedést, de nem ilyen hirtelen. "A gyerekek azt tanulják, amire tanítják őket."

Vissza a könyvhöz...
A józan gyereknevelés 5 tartópillére:

1. A gyereknevelésben kritikus tényező a szülők iránti tisztelet megtanítása. A szülő-gyermek kapcsolat az első és legfontosabb szocializációs kapcsolat a gyermek számára, és az itt tapasztalt hibák és konfliktusok gyakran később is felfedezhetők az életben.

Ahogy a szülői tekintélyhez viszonyul a gyermek, úgy fog viszonyulni később más tekintélyhez (pl. tanár, hatóság stb.) Másrészt, ha kisebb korban nem tart minket és értékrendünket méltónak a tiszteletre, akkor serdülőkorában nem fogja elfogadni és követni az értékrendünket. Keresztény szülőknek különösen is fontos ez a pont, mert gyerekeik kiskorban Istent képezik le a szüleik viselkedéséből, FŐLEG AZ APÁÉBÓL. (APÁK, EZ NAGGYON FONTOS!!!!!)

Mit kell megtanítanunk elsősorban Istenről: mérhetetlen szeretetét és igazságosságát. Minden fegyelmezési szituációban azt kell mérlegelnünk, hogy a kérdéses viselkedés kérdőre vonja-e a szülő irányító szerepét. (pl. másodszor is véletlenül borult-e ki a kakaó, vagy szándékosan, hogy tesztelje az idegeinket és a saját határait)

A szeretet és a fegyelem nem egymás ellen dolgoznak, hanem ugyanannak a tulajdonságnak a két oldala. A fegyelmezés nem csorbítja a szülői szeretetet, hanem belőle következik. A fegyelmezés nem a gyerek ellen, hanem a gyerekért történik. Ne tűrjük el a tiszteletlenséget! Ne hagyjuk, hogy szokásává váljon csemeténknek a szavunk semmibevevése! Ne tűrjük el a feleselést! De mindig a szeretet motiválja a tetteinket!

Viszont! A tiszteletnek kétoldalúnak kell lennie. A szülőnek is tisztelnie kell gyermekét. Szelíden kell bánni öntudatával, nem szabad lekicsinyelni, zavarba hozni mások előtt. A fegyelmezés is lehetőleg négyszemközt történjen. Ne nevessük ki. Erős érzéseit, kéréseit becsületesen mérlegeljük. Érezze, hogy szülei valóban törődnek vele. Az önbecsülést nagyon könnyen megsérthetjük, helyreállítása nagy nehézségek árán sikerülhet csak. A kamaszkorban kamatosan visszakaphatjuk, amit adtunk.

A tipegőkor

1,5 éves kortól kb. 3 éves korig tart. A tipegő a törvény és a rend legelszántabb ellensége. Őszintén hiszi, hogy a világ körülötte forog (mint egy igazi ceeleb:). Még a legjobb szülők gyermekei is ilyenek ebben a korban. (Huhh! Remek, akkor még nincs veszve semmi! :)

Az irányító, ugyanakkor türelmes kéznek végül sikerül lecsillapítania a kis anarchistát, de valószínűleg csak 3-4 éves kora körül. DE! Az irányítást nem engedhetjük ki a kezünk közül ebben a korban sem, mert ha itt vesztünk, akkor jó eséllyel végleg elvesztettük az irányításért folytatott háborút. Ez az az idő, amikor szelíden, de kitartóan meg kell alapozni a tekintélyt, meg kell mutatni, hogy ki a főnök, akivel számolnia kell.

Ha nem tudjuk felszedetni a földről az ötévessel a játékait, nem valószínű, hogy irányítani tudjuk majd élete legdacosabb időszakában. A serdülőkor az azt megelőző időszak minden tanításának összesűrítése és felhalmozódása. A korábbi megoldatlan ügyek akkor robbannak. A fegyelmezést nem lehet elég korán elkezdeni.

A dac egy másik fajtája nem ellenállásból fakad, hanem például csalódásból, kiábrándulásból vagy elutasításból. Ezt máshogy kell kezelni, ezért fontos felismerni! Például ha kistestvér érkezik a családba és a nagyobb elhanyagolva érzi magát, szeretethiánya van, nem viselkedik jól. Ebben az esetben nem azzal a daccal van dolgunk, amit le kell törni, hanem fel kell ismernünk, hogy szeretgetésre van szüksége a gyerekünknek. (Persze a helytelen viselkedést meg kell beszélni, de a hangsúly itt nem ezen van.)

Az eredményességhez a szülőnek bele kell képzelnie magát a gyermek helyébe. A jó nevelés művészete a viselkedés mögött rejlő jelentés helyes értelmezéséből áll. Fontos, hogy figyeljük meg gyermekünket, hallgassuk meg és akkor tudni fogjuk a gondolatait. Így sokkal könnyebb lesz kezelni a konfliktusokat, ráadásul kevesebb konfliktus is lesz.

Az első alapelv tehát, hogy a gyermek fegyelmezésében a szülő legfontosabb célkitűzése a tisztelet megnyerése és megtartása.

(A többi alapelvről a következő fejezet fog szólni!)

Egyetértesz ezzel az alapelvvel?

Hogy valósítod ezt meg?

Van valami ebben a fejezetben, amivel nem értesz egyet?

 

komment

Címkék: tisztelet dac szülők alapelv fegyelmezés öntudat tisztelete fegyelmezési tipegőkor


süti beállítások módosítása