Keresztény Szülők

Talán nem is sejtjük mennyire fontos ez az alapvető kapcsolatteremtési eszköz a szeretet kifejezésében. A szemkapcsolat során egyenesen belenézünk valaki szemébe. Ha kedves arckifejezéssel párosul, kellemes lesz a szemkapcsolat.

Sok szülő főleg akkor használja a tekintetét, amikor fegyelmezni akar. Ez nagyon nagy hiba. Bár kiskorban hatásosnak tűnhet, de ha szokássá válik, akkor az egyik legegyszerűbb és leghatékonyabb módját a szeretetkifejezésnek nem használjuk. Fontos, hogy gyakran gyönyörködjünk a gyermekünkben, és nem kell félbehagyni, ha észreveszi, hogy boldogok vagyunk, hogy láthatjuk. "Ha a szülő többnyire negatív összefüggésben használja ezt a hatásos nevelési eszközt, a gyermekben túlnyomóan negatív kép alakul ki a szülőről." Ugye ezt nem akarjuk! Minél többet mosolyogjunk össze, nevessünk együtt, nézzünk szeretettel egymásra. Ne tegyük: Ne kerüljük büntetésből gyermekünk tekintetét. Bizonytalanságot okoz a gyerekünkben.

Szeretetünket kitartóan és következetesen éreztessük gyermekünkkel, a körülmények mérlegelése nélkül. A helytelen viselkedést megszüntethetjük olyan módszerekkel, amelyek nem akadályoznak meg abban, hogy a szeretetünket kinyilvánítsuk. (módszerek később...)

A szülő mint példakép

A gyermek a szemkapcsolat-teremtést a szüleitől tanulja el. Ha rosszat tanul(nem tanul meg egyenesen belenézni valaki szemébe), akkor nehezebben fog barátokra lelni, közeli, meghitt kapcsolatot kialakítani valakivel. Ez egész életére kihatással lesz. Ha rá is jön, hogy mi a probléma, az ilyen mélyen gyökerező tanult mintákat nehéz levetkőzni. Nagyon fontos tehát erre odafigyelni és a nyílt, egyenes szemkontaktus mintáját adni gyermekünknek.

Az elégtelen fejlődés szindrómája

Az alcím egy olyan betegséget takar, amelyben gyermekeknek 6-12 hónapos koruk körül leáll a fejlődésük. Mintha elvesztenék élni akarásukat. Nem esznek, nem gyarapodnak, közönyösek, levertek, meg is halhatnak, pedig nincs szervi bajuk. Ezeket a babákat a szüleik nem fogadják el, nem mondják ki csak a viselkedésükkel közvetítik: kerülik a szemkontaktust, testi érintést, bár etetik, ruházzák őket. Fájdalmas ugye! Ennyire érzik már csecsemőkorban, hogy valódi szeretetet kapnak-e. Hihetetlen, hogy teljesen elmegy az életkedvük drága pici babáknak. (Van, hogy a szülőnek később "megy el a kedve" a gyermekétől, és teszi gyakorlatilag ugyanezt. Gondolom hasonlóan negatív következmények kísérik, csak gyakran valami szeretet-pótlékot talál magának a gyerek, mint például az alkohol, drog, szex, lázadás-szülők dühítése, öngyilkossági kísérletek stb.)

GYERMEKÜNK LELKI STABILITÁSA TŐLÜNK FÜGG! HASZNÁLJUK HÁTLEGHATÁSOSABB ESZKÖZÜNKET, A FELTÉTEL NÉLKÜLI SZERETETET!

A szemkapcsolat és a tanulás

Itt tanítóknak ad tanácsot a szerző. Jobban megy a tanulás, ha érzelmileg stabil egy gyerek. A tanító is töltheti a szeretet tankot a szemkontaktus által és a szeretetteljes érintés által.

Új helyen

Saját élményét meséli el a szerző, gyermekei kisgyermek korából. Beköltöztek új házukba, de napok múlva gyermekeik kibírhatatlanul viselkedtek. Rájött, hogy a nagy jövés-menésben a gyerekekre alíg figyeltek: kiürült a tankjuk. Viselkedésükkel kérdezték: Szeretsz még? Jobban odafigyeltek arra, hogy szertetüket éreztessék gyermekeikkel, és a hatás gyorsan érezhető volt.

Nem lehet túl korán kezdeni

A csecsemő 2-4 hetes korában kezd a szemével összpontosítani. Már ekkor érdekli az emberi arc, s főleg a szemek. 6-8 hetes korára keresi is már a tekintetet, folyamatosan. Táplálkozik érzelmileg. A szeretet kifejezését nem lehet elég korán kezdeni. És sosem szabad abbahagyni!