A következő könyv, amit kijegyzetelek James Dobson könyve a fegyelmezésről. Azért ezt a könyvet választottam, mert a fegyelmezés egy nagyon fontos területe a gyereknevelésnek. A szeretet után a legfontosabb. Vannak már olyan nem keresztény pszichológusok is, akik úgy tartják, hogy az a legmegfelelőbb egy gyermek számára, ha szeretet és kiszámítható elvárások veszik körül. Nézzük tehát ennek a híres-neves amerikai keresztény pszichológusnak a mondanivalóját a témában.
Az első fejezet csupán pár oldal. Egy esettanulmány egy anyáról, aki vesztésre áll 3 éves kislányával szemben a hatalmi harcban. Kislánya vísítva harcol ki mindent, amit csak akar, anyukája meg tehetetlen. A tanácsok, amiket megfogadott nem működnek. ("Nem kell határozott vezetés a gyereknek, majd a türelem és az értelem meghozza a gyümölcsét. "Bíztassa a szülő a gyereket a lázadásban, így majd jól levezeti a gyűlöletét (!) a gyerek." vagy stb.)
Felmerül bennem a kérdés, hogy milyen gyűlölet alakulhat ki egy 3 éves gyerekben? Nekem ez annyira erős érzelem és komplex is egyben, ami vagy fokozatosan alakul ki, sorozatos csalódások során, vagy egy nagy trauma következtében. Egy jó szándékú szülő gyermeke vajon meggyűlölheti szüleit? Lehetséges-e az, hogy szeretem és nevelem a gyerekem a szépre-jóra, és mégis meggyűlöl? 3 évesen?
Vissza a könyvhöz... Dobson szerint az elnyomó fegyelmezésről való lemondás nem egyenlő a vezetésről való lemondással. Azaz van középút elnyomó fegyelmezés és mindent a gyerekre ráhagyás között. Gyakran nem arról van szó egy-egy harcnál, hogy a gyerek csalódott, vagy gyűlöl valamit/valakit, hanem egyszerűen tudni akarja, hol vannak a határai, és ki tartatja azokat be vele.
A dacos gyereket meg kell értenie a szülőnek, de a gyereknek is meg kell tanulnia a szüleiről néhány dolgot. A szülőknek meg kell tudniuk húzni ésszerű határokat és ezeket következetesen betartatni. Szeretettel és együttérzéssel kell fegyelmezni.
A fegyelmezés nem kizárólag az ellenszegüléskor használatos, így a könyv csak részben szól majd erről. Meg kell tanítanunk a gyerekeinket az önfegyelelemre és a felelősségteljes viselkedésre. Ezek mind felkészítik őket a felnőtt korra.
Ha a fegyelmezés szeretetben történik, akkor gyengéd ragaszkodás alakul ki és kölcsönös tisztelet. Ehhez bátorságra, kitartásra, szilárd hitre és lelkes erőfeszítésre van szükség!
Kérdéseim:
Mennyire sikerül következetesnek lenned az elvárások terén? Tippek?
Mennyire vagy következetes a büntetések terén? Tippek?
Felismered a dacos harcokat? Meg tudod különböztetni az egyéb konfliktusoktól?
Az egyéb konfliktusokat hogyan kezeled?
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.