Keresztény Szülők

Most pedig az anyák következnek!

A legtöbb anya a szó igazi értelmében odaadja az életét azért, hogy megvédje a gondjaira bízott gyermekeit. Ennek ellenére sok anya elismeri, hogy a fiúk nevelése rendkívüli kihívást jelent a számukra. Ne felejtsük, a fiúk mindenképpen azon vannak, hogy rendetlenséget csináljanak, rohangáljanak a házban, bosszantsák testvéreiket és megkérdőjelezzenek minden rendet és döntést, ami az útjukba kerül. A fiúk általában nem figyelnek. Könnyedén figyelmen kívül hagyják azt, ami nem érdekli őket. A férfiak is.

Megoldás: meg kell érinteni a fiúkat, hogy felhívjuk magunkra a figyelmet. Rövid mondatokban közöljük a mondanivalónkat. :)

Most nézzük az anya szerepét a fia lelki fejlődésében. A csecsemőkori kötődés rendkívüli kihatással bír minden ember életében. Még a testi egészségre is kihat egész életünkben. Ha megteheti egy anya, akkor semmiképpen ne adja bölcsödébe gyermekét, mert nincs olyan alkalmazott, aki annyira /irracionálisan/ elkötelezett, mint egy anya a gyermeke felé.

A kisfiúk 15-36 hónapos korukban távolodni kezdenek az anyjuktól. Ekkor zajlik a dackorszak is, amikor negatívvá válik a gyerekek -főleg a fiúk- hozzáállása, ellenállnak a kordában tartásukra, kezelésükre irányuló erőfeszítéseknek. Sokszor az apáknak ebben az időszakban könnyebb dolguk van a gyerekkel, mint az anyának. Ez az időszak mégis nagyon fontos az anyáknak. Kihasználhatják arra, hogy "megszelidítsék" őket és megtanítsák a tekintélye és vezető szerepe iránti tiszteletre. Ha ezt az alkalmat elszalajtja, akkor később nehéz lesz pótolni.

Az anyáknak nem szabad megsértődniük ebben az időszakban, ha fiuk nem hagyja magát annyira szeretgetni, apjához húz. Ez természetes. Sőt, bíztatni kell az apákat, hogy álljanak fiuk rendelkezésére, amikor igényli az apja társaságát.

A 10 éves kor a legtöbb fiú esetében kedves időszak. Ekkor a legteljesebb az együttműködés és az engedelmesség. De 11 éves korára megváltozik az élet, elkezdődik a pubertás. A tesztoszteron mennyisége egyre növekszik a vérében, és ezzel párhuzamban egyre jobban élvezi bosszantani anyját, testvéreit.

13-16 éves kor: "Kapaszkodj!" A fiúk az anyjuk "holttestén" keresztül érik el a férfias érettséget. Ez akkor a legnehezebb mindkét félnek, ha előtte nagyon szoros volt köztük a kapcsolat. Egy kutatás kimutatta, hogy akkor van a legjobb esélye egy kamasznak arra, hogy ép bőrrel megússza ezt az időszakot, ha a szüleivel rendszeres kapcsolatban van. Tehát találkozik velük reggel, iskola után, vacsoránál és lefekvéskor. Ha ezen túl még más közös tevékenységük is van, az kedvező eredményhez vezet. Ha igazán fontos számunkra gyermekünk, akkor megoldjuk hogy együtt lehessünk velük. A szülői közreműködés a legfontosabb eszköz, amely segít a gyerekeknek átvészelni a serdülőkor viharait.

Még egy további megfigyelés: a vacsora időszaka fontosabb a gyermekfejlődés szempontjából, mint a játék, az iskolai tanítás és a mese ideje. Lehet ez hagyomány, és legyenek más hagyományok is a családban, mert a gyerekek igénylik, szeretik ezeket. (Például a karácsonyi kacsa, vagy a születésnapi csokitorta stb.)

A családi vacsorák rendkívül alkalmasak a hitünk igazságainak átadására. Amiről beszélünk, abból ők tanulnak. Beszéljünk arról, hogy milyen áldásokat kaptunk aznap Istentől, mit tapasztaltunk, tanultunk róla.

Minél inkább úgy érzik gyermekeink, hogy egy klassz és szeretetteljes dolog részesei, annál kevésbé akarnak majd ellene lázadni.

Úgy gondolom, ez teljesen igaz a lányokra is. Ahogy nőnek a gyerekek, egyre önállóbbak, de nem szabad hagyni, hogy a kapcsolatunk velük kiüresedjen és csak gyakorlati, hétköznapi dolgokat beszéljünk meg egymással. Azt hiszem, a kamaszkorra valódi baráti kapcsolat kialakítására kell törekedni.

Hála Istennek, az én családomban a vacsorának nagyon fontos szerepe volt. Szinte minden este együtt vacsoráztunk, a vacsora után együtt teáztunk és beszélgettünk. Egy-egy vacsora másfél-két óráig is eltartott így, de nagyon szívesen emlékszem vissza ezekre az időkre, a sok nevetésre.

Kérdések:

- Milyen tapasztalataid vannak a saját kamaszkorodból, ami befolyásolja az elképzelésedet, ami alapján a gyereked kamaszkorát szülőként éled/éled majd/élted meg?

- Szerinted is ennyire fontos a vacsora?

- Elkerülhető a lázadás?

Várom a hozzászólásokat, véleményeket!