HTML

Gyereknevelés

Üdv, Mimi vagyok. Kedvenc témám a gyermeknevelés keresztényként. E blogban a jelenkor kihívásaira keresek válaszokat ebben a témakörben. Ha szeretnél értesülni a frissítésekről, akkor a Keresztyén Szülők Facebook oldalt lájkold, vagy RSS-re íratkozhatsz fel kicsit lejjebb.


2009.07.01. 10:15 Udv Mimi

4. fejezet: Kérdések és válaszok

Ebben a fejezetben rengeteg kérdés és válasz van, túl sok ahhoz, hogy mind szerepeljen itt. Kiválasztottam azokat, amelyek számomra, vagy a többség számára fontos lehet.

1. kérdés: Mit kell megértetnünk óvodáskorú gyerekünkkel? Mi a nevelési célunk ebben a korban?

Válasz: A két legfontosabb üzenetünk gyermekünknek ebben a korban: (1) feltétel nélkül szeretjük, fontos és drága számunkra, hálát adunk Istennek érte és hogy mi lehetünk a szülei. Emellett (2) sőt pont azért, mert szeretjük, meg kell tanítanunk az engedelmességre.

2. kérdés: Manapság hangoztatják, hogy mennyire fontos a szülő-gyermek kommunikáció. Ha elnyomjuk a gyermek dacos viselkedését, hogy tud hangot adni a gyűlöletének, neheztelésének?

Válasz: Az igazi érzések kinyilvánítását nem szabad elnyomni: mondjon a gyermek a szüleinek bármit, de tisztelettel. Szülőt szidalmazni, nyíltan lázadni ellene viszont tilos. Ha tisztelettel fogalmaz meg kritikát a gyermekünk, azt kötelességünk komolyan venni, adott esetben bocsánatot kérni, vagy elmagyarázni, miért tett úgy, ahogy tett!

3. kérdés: Valóban kellenek korlátok a gyerekeknek?

Válasz: Igen, ha tudják, hogy hol vannak a korlátok, akkor nagyobb a mozgásterük, szabadabban mozognak a korlátokon belül. Ha nincsenek korlátok, akkor bizonytalanságuk miatt nem használják ki a lehetséges mozgásteret. A gyerekek biztonságban érzik magukat, ha otthon megfelelő a légkör, és sosem kerülnek bajba, hacsak szándékosan nem. Amíg a határok között maradnak, boldogság, szabadság és egymás elismerése tapasztalható a családban.

4. kérdés: Igaz, ha megverem a gyerekem, verekedésre tanítom vele?

Válasz: A testi fenyítést könnyű rosszul alkalmazni, ha nem átgondolt elvek alapján alkalmazzuk. De ezért nem kell eleve elutasítani ezt a nevelési eszközt. Gyakran agresszívvá válik egy gyerek ha gyűlölködő, szeszélyes szülei rendszeresen elverik, ha haragos felnőttek közötti fizikai erőszak szemtanúja, ha nem szeretik és becsülik meg családjában.

Az első 3-4 évben egyébként is sok testi sérülést szerez egy gyermek, amelyek mind valamire megtanítják őt. Ezektől a fájdalmaktól mégsem lesz egresszív egy gyerek. A fájdalom ebben az esetben arra tanít egy gyereket, hogy ne ismételje meg, amit tett. A tudatos engedetlenség esetén alkalmazott ésszerű testi fenyítés szintén ezt a célt szolgálja. Továbbá arra is tanít, hogy nem csak a fizikai világ rejt veszélyeket. Bizonyos viselkedésformák legalább annyira fájdalmat okozhatnak, mint az, ha megérinti a forró sütőt. A testi fenyítés ne közvetítsen gyűlöletet, ne végződjön elutasítással, így nem válik tőle erőszakossá a gyerek.

5. kérdés: Van-e korhatár? Mettől meddig alkalmazhatjuk a testi fenyítést?

Válasz: 15-18 hónapos kor alatt semmiféle módon. Másfél éves korban már kezdi megérteni egy gyerek, hogy van amit szabad, van amit nem. Ekkor ha valami veszélyeset tesz, akkor például a kezét meg lehet annyira pöckölni, hogy kis fájdalmat érezzen, amiből megtanulhatja, hogy hallgatnia kell a szavunkra. A testi fenyítés felső korhatára kb. az iskoláskor kezdete. Ezután már csak elvétve, súlyos engedetlenségért maximum 10-12 éves korig alkalmazhatjuk. Serdülőket már nem szabad testileg fenyíteni. Őket ha felnőttként kezeljük, kezelhetőbbek

6. kérdés: 2-3 éves gyereket minden dacosságáért meg kell fenyíteni?

Válasz: Nem. Ebben a korban a gyerekek fel akarják fedezni a világot, ebből sokszor baj lesz, de azért ez egy nagyon fontos időszak. Ennek a kornak a sajátossága az is, hogy nagyon könnyű a figyelmüket terelni. Sokszor ezzel megoldhatunk konfliktushelyzeteket. Ami mellett nem mehetünk el szó nélkül: nyílt dac a szülei ellen, ellenkező irányba megy, amikor hívják, szándékosan kiönt valamit, rohan az utcán, amikor szólunk, hogy várjon meg, lefekvés előtt hisztizik, megüt valakit. De ezekben az esetekben sem kell mindig fenekelést alkalmazni, helyette lehet a kezére pöckölni, székre ültetni pár percre stb. A testi fenyítést jobb, ha a legnehezebb helyzetekre hagyjuk: 3 éves kor utánra. Fontos időnként kegyelmet gyakorolni, fontos időnként a humor.

7. kérdés: Mi az oka, ha látszólag semmi eredménye nincs a testi fenyítésnek?

Válasz: Nem minden gyermeknél kell olyan erős eszközt használni, mint a testi fenyítés. Viszont, ha finomabb módszerek hatástalannak bizonyulnak, és testi fenyítést szertetnénk használni, akkor fontos alapelvek vannak, amiket be kell tartani, különben nem érünk el vele eredményt. 5 tipikus hiba van:

1) ötletszerű fegyelmezés: ha nem vagyunk következetesek, akkor mindig próbára teszik a rendszert.

2) a gyermek erősebb akaratú, mint a szülő, és ezt mindketten tudják: vannak olyan erős akaratú gyerekek, akik ösztönösen tudják, nem engedhetik meg, hogy a verés sikeres legyen. Ha veszt a szülő, akkor fegyelmezhetetlenné válik a gyerek.

3) a szülő egy-két évig semmit nem tesz, majd hirtelen el kezd fegyelmezni: időbe telik, amíg a gyerek hozzá szokik az új módszerhez. Legyünk kitartóak!

4) a verés esetleg túl szelíd: ha nem fáj, nem érdemes elkerülni.

5) néhány gyereknél ez a módszer egyszerűen nem megfelelő: idegileg sérült gyerek, bántalmazott gyerek, nagyon érzékeny gyerek. Fontos, hogy alaposan ismerjük és megértsük gyermekünk.

8. kérdés: Mit mondjak a gyerekemnek, mit tegyen ha megüti egy másik gyerek?

Válasz: Nyilván azt tanítjuk egy gyereknek, hogy ne verjen másokat, de itt az önvédelemről van szó. A gyerekek sokszor könyörtelenek egymással szemben, ezért fontos megtanulniuk, hogy meg kell védeniük magukat, ha egy zsarnokoskodó gyerekkel kerülnek konfliktusba.

komment

Címkék: tisztelet fegyelmezés fenyítés dobson tipegőkor


2009.06.09. 22:34 Udv Mimi

2. fejezet: A gyermek és a józan ész

A fegyelmezés kérdésében az elmúlt 7-8 évtized alatt a végletesség volt a jellemző, azaz vagy túl szigorú, vagy túl engedékeny elvek szerint nevelték a szülők gyermekeiket. Természetesen egyik sem jó. A túl szigorú légkör félelmet kelt a gyerekekben, személyiségük nem tud kialakulni, kiszolgáltatottak. Ennek további következményei: mélyen gyökerező harag, sőt pszichózis. Ha ez a zsarnokoskodás még testi és/vagy szellemi zaklatással párosul, az még nagyobb aggodalomra ad okot. AZ ERŐSZAKOS, ÉRZÉKETLEN FEGYELMEZÉS ÁRT A GYEREKEKNEK! A testi fenyítést a szerző csak adott körülmények és bizonyos korlátok között javasolja. A testi fenyítés nem lehet azonos a durvasággal.

A másik véglet sem sokkal jobb. Ha nincs otthon vezető, akkor anarchia alakul ki, megvetés és tiszteletlenség lesz tapasztalható a szülők irányába. Az 50-es évekre jellemző volt ez az engedékeny hozzáállás. Egy akkori pszichológus szerint ha a gyerek 2-5 éves korában kiadja magából a gyűlöletet, akkor 7 éves korára elmúlik a rombolási vágya és lehetőség nyílik, hogy kialakuljon és erősödjön a szeretet és a ragaszkodás ösztönös érzése. Ekkorra már a szülők is joggal várhatják el, hogy a gyerek szokjon le a szüleivel való feleselésről.

Hát, nem tudom a kedves olvasó hogy van ezzel, de egyrészt én úgy tapasztalom, hogy a szeretet és ragaszkodás ösztönös érzése sokkal hamarabb kialakul (válaszreakcióként a szülői szeretetre és ragaszkodásra), már alig kétévesen is kezdeményeznek a gyerekek szeretgetést. Másrészt, továbbra sem értem, hogy honnan kellene annyi gyűlöletnek és indulatnak lennie egy kicsi gyermekben, hogy a szülei minimum 3-4 éven át mást se kaphassanak tőle csak feleselést, bántást, és igazságtalan kritikát. Harmadrészt, egy ilyen éles váltás a viselkedésben enyhén szólva is képtelenség. Akkor javul meg ilyen hirtelen valaki, ha megtér. Ez nem korhoz kötött. A nevelés is valamennyire megjavítja a viselkedést, de nem ilyen hirtelen. "A gyerekek azt tanulják, amire tanítják őket."

Vissza a könyvhöz...
A józan gyereknevelés 5 tartópillére:

1. A gyereknevelésben kritikus tényező a szülők iránti tisztelet megtanítása. A szülő-gyermek kapcsolat az első és legfontosabb szocializációs kapcsolat a gyermek számára, és az itt tapasztalt hibák és konfliktusok gyakran később is felfedezhetők az életben.

Ahogy a szülői tekintélyhez viszonyul a gyermek, úgy fog viszonyulni később más tekintélyhez (pl. tanár, hatóság stb.) Másrészt, ha kisebb korban nem tart minket és értékrendünket méltónak a tiszteletre, akkor serdülőkorában nem fogja elfogadni és követni az értékrendünket. Keresztény szülőknek különösen is fontos ez a pont, mert gyerekeik kiskorban Istent képezik le a szüleik viselkedéséből, FŐLEG AZ APÁÉBÓL. (APÁK, EZ NAGGYON FONTOS!!!!!)

Mit kell megtanítanunk elsősorban Istenről: mérhetetlen szeretetét és igazságosságát. Minden fegyelmezési szituációban azt kell mérlegelnünk, hogy a kérdéses viselkedés kérdőre vonja-e a szülő irányító szerepét. (pl. másodszor is véletlenül borult-e ki a kakaó, vagy szándékosan, hogy tesztelje az idegeinket és a saját határait)

A szeretet és a fegyelem nem egymás ellen dolgoznak, hanem ugyanannak a tulajdonságnak a két oldala. A fegyelmezés nem csorbítja a szülői szeretetet, hanem belőle következik. A fegyelmezés nem a gyerek ellen, hanem a gyerekért történik. Ne tűrjük el a tiszteletlenséget! Ne hagyjuk, hogy szokásává váljon csemeténknek a szavunk semmibevevése! Ne tűrjük el a feleselést! De mindig a szeretet motiválja a tetteinket!

Viszont! A tiszteletnek kétoldalúnak kell lennie. A szülőnek is tisztelnie kell gyermekét. Szelíden kell bánni öntudatával, nem szabad lekicsinyelni, zavarba hozni mások előtt. A fegyelmezés is lehetőleg négyszemközt történjen. Ne nevessük ki. Erős érzéseit, kéréseit becsületesen mérlegeljük. Érezze, hogy szülei valóban törődnek vele. Az önbecsülést nagyon könnyen megsérthetjük, helyreállítása nagy nehézségek árán sikerülhet csak. A kamaszkorban kamatosan visszakaphatjuk, amit adtunk.

A tipegőkor

1,5 éves kortól kb. 3 éves korig tart. A tipegő a törvény és a rend legelszántabb ellensége. Őszintén hiszi, hogy a világ körülötte forog (mint egy igazi ceeleb:). Még a legjobb szülők gyermekei is ilyenek ebben a korban. (Huhh! Remek, akkor még nincs veszve semmi! :)

Az irányító, ugyanakkor türelmes kéznek végül sikerül lecsillapítania a kis anarchistát, de valószínűleg csak 3-4 éves kora körül. DE! Az irányítást nem engedhetjük ki a kezünk közül ebben a korban sem, mert ha itt vesztünk, akkor jó eséllyel végleg elvesztettük az irányításért folytatott háborút. Ez az az idő, amikor szelíden, de kitartóan meg kell alapozni a tekintélyt, meg kell mutatni, hogy ki a főnök, akivel számolnia kell.

Ha nem tudjuk felszedetni a földről az ötévessel a játékait, nem valószínű, hogy irányítani tudjuk majd élete legdacosabb időszakában. A serdülőkor az azt megelőző időszak minden tanításának összesűrítése és felhalmozódása. A korábbi megoldatlan ügyek akkor robbannak. A fegyelmezést nem lehet elég korán elkezdeni.

A dac egy másik fajtája nem ellenállásból fakad, hanem például csalódásból, kiábrándulásból vagy elutasításból. Ezt máshogy kell kezelni, ezért fontos felismerni! Például ha kistestvér érkezik a családba és a nagyobb elhanyagolva érzi magát, szeretethiánya van, nem viselkedik jól. Ebben az esetben nem azzal a daccal van dolgunk, amit le kell törni, hanem fel kell ismernünk, hogy szeretgetésre van szüksége a gyerekünknek. (Persze a helytelen viselkedést meg kell beszélni, de a hangsúly itt nem ezen van.)

Az eredményességhez a szülőnek bele kell képzelnie magát a gyermek helyébe. A jó nevelés művészete a viselkedés mögött rejlő jelentés helyes értelmezéséből áll. Fontos, hogy figyeljük meg gyermekünket, hallgassuk meg és akkor tudni fogjuk a gondolatait. Így sokkal könnyebb lesz kezelni a konfliktusokat, ráadásul kevesebb konfliktus is lesz.

Az első alapelv tehát, hogy a gyermek fegyelmezésében a szülő legfontosabb célkitűzése a tisztelet megnyerése és megtartása.

(A többi alapelvről a következő fejezet fog szólni!)

Egyetértesz ezzel az alapelvvel?

Hogy valósítod ezt meg?

Van valami ebben a fejezetben, amivel nem értesz egyet?

 

komment

Címkék: tisztelet dac szülők alapelv fegyelmezés öntudat tisztelete fegyelmezési tipegőkor


süti beállítások módosítása