Aki figyelmesen követi ezt a sorozatot észre vehette, hogy kimaradt három fejezet. Ezek a fejezetek inkább tanároknak szólnak (a fegyelmezett tanulásról, a tanulás korlátairól), ezért ezekről én ebben a blogban nem írok. Ez a fejezet is csak részben tartozik az érdeklődési körünkbe, úgyhogy jócskán zanzásítva íme, a lényeg:
Rendkívül fontos, hogy egy gyerek tisztelje szüleit, így az is fontos, hogy hogyan viszonyul a szülő irányító szerepéhez. Ezen múlik, hogy fogadja értékrendünket, filozófiánkat akár a házasság előtti testi kapcsolatról. Magától értetődő, hogy a kiindulópont az egészséges szülő-gyerek viszony kicsi kortól kezdve.
Jobb ha felkészülünk: a szülők iránti hűség nem elegendő motivációforrás serdülőkorban vagy a fiatal felnőttkorban. Csakis az Isten iránti hűség elegendő az önmegtartóztatáshoz. Gyermekeinknek meg kell tanulniuk, hogy Isten erkölcsi törvényeinek is vannak következményei, ugyanúgy, mint a fizikai törvényeknek.
Ötlet: 10. születésnapra lehet valamilyen értékesebb ékszer (nyaklánc, gyűrű) az ajándék, ami jelképezi az erkölcsi tisztaságát, amit megőrizhet, amíg meg nem találja azt, akivel le akarja élni az életét.
Van valakinek tanulságos tapasztalata ebben a témában?
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.